A szénanátha (allergiás rhinitis) lényege, hogy az immunrendszer túlzottan reagál a belélegzett pollenekre, és hisztamint szabadít fel. Ez gyulladást okoz az orr- és szemnyálkahártyán. A betegség nemcsak kellemetlen – ha nem kezelik, rontja az alvást, az iskolai teljesítményt és az életminőséget, és megnöveli az asztma kialakulásának kockázatát is.

Jellemző, hogy a tünetek minden évben ugyanabban az időszakban jelentkeznek, és szabadban tartózkodva erősebbek, míg zárt helyen enyhülnek. Ha a panaszok egész évben fennállnak (pl. porzás, atkák miatt), azt éven át tartó allergiás rhinitisnek nevezzük – ez is kivizsgálást igényel.

Sok szülő eleinte náthának gondolja a szénanáthát, és vény nélküli szerekkel próbálkozik. Az alábbi jeleket érdemes komolyan venni – ilyenkor keresse fel gyermekorvosát:

A pontos diagnózis azért fontos, mert a kezelés – különösen az immunterápia – csak akkor hatékony, ha tudjuk, melyik allergén okozza a tüneteket. A kivizsgálást általában gyermekorvos kezdeményezi, majd allergológus szakorvos végzi el.

Magyarországon a pollenszezon kora tavasszal kezdődik és akár őszig is eltarthat. Érdemes ismerni, melyik növény okozza gyermekünk panaszait:

A legkorszerűbb allergológiai irányelvek szerint a nem gyógyszeres védekezés legalább annyira fontos, mint a gyógyszeres kezelés. Minél kevesebb allergénnel találkozik a gyermek, annál kevesebb gyógyszerre lesz szüksége.

• Kövessük a napi pollenjelentéseket (pl. polleninfo.hu) – magas pollenterhelés esetén csökkentsük a szabadban töltött időt.
• Délelőtt 10 és délután 3 óra között a legmagasabb a pollenkoncentráció – lehetőleg ekkor maradjunk bent.
• Hazaérkezés után az arcot, kezet mossuk meg, a hajat öblítsük le – a pollen a hajra és bőrre tapad.
• Az esti szellőztetés jobb, mint a déli – éjjel alacsonyabb a pollenszint.
• Autóban és lakásban tartsuk csukva az ablakokat magas pollenterhelés idején.
• Pollenszűrős légkondicionáló vagy HEPA-szűrős légtisztító a hálószobában jelentősen csökkentheti az éjszakai tüneteket.
• Szemöblítő szemcsepp (sóoldat) és orrirrigáció (sós vizes orrmosakodás) mechanikusan távolítja el a polleneket – biztonságos, gyógyszer nélküli módszer.

Táplálkozás

Friss zöldségek, gyümölcsök, omega-3 zsírsavak (hal, dió, lenmag) gyulladáscsökkentő hatásúak. Kerüljük a feldolgozott élelmiszereket és a felesleges cukrot. Figyeljünk a keresztreakciókra: pl. nyírfapollen-allergiás gyermekeknél alma, körte, mogyoró fogyasztásakor olykor szájviszketés jelentkezhet.

Mozgás és sport

A rendszeres testmozgás erősíti az immunrendszert. Magas pollenszezonban beltermi sportok javasoltak (uszoda, tornaterem). Szabadban sportolás előtt ellenőrizzük a pollenjelentést.

Alvás és regeneráció

Az allergiás gyerekek alvásminősége sokszor romlik a dugult orr miatt – ez rontja a koncentrációt és az iskolai teljesítményt. Emelt fejvéggel, HEPA-szűrős légtisztítóval és esti orrmosakodással javítható az éjszakai légzés.

Lelki egyensúly, stressz

A stressz felerősítheti az allergiás tüneteket. Elegendő pihenés, az iskolai terhelés figyelemmel kísérése, és ha szükséges, relaxációs technikák – ezek mind részei a holisztikus kezelésnek.

Utazás tervezése

Nyaraláskor érdemes a tengerpartot vagy a hegyvidéket választani – ott alacsonyabb a pollenkoncentráció, mint az alföldi vidékeken. Előre tájékozódjunk a célállomás aktuális pollentérképéről.

A gyógyszeres kezelést mindig orvos írja elő, az életkornak és a tünetek súlyosságának megfelelően.

• Orrspray elsőként – a helyi gyulladáscsökkentő orrspray a legtöbb esetben az első választandó kezelés, mert közvetlenül a nyálkahártyán hat, és kevés mellékhatása van.
• Antihisztamin – az allergiás reakció gátlásának alapköve; modern, nem álmosító formái gyermekeknél is biztonságosak.
• Szemcsepp – szemtünetek esetén helyi kezelés javasolt az általános szer helyett vagy mellett.
• Megelőző, nem csak tüneti kezelés – pollenszezon előtt 2 héttel érdemes elkezdeni a kezelést, ne várjuk meg, amíg a tünetek megjelennek.
• Asztma esetén kiegészítő kezelés – ha a gyermeknél légúti tünetek is vannak, az asztma és a szénanátha kezelése együttesen szükséges.

Az allergen-specifikus immunterápia (köznyelvben „deszenzitizálás” vagy „allergiaoltás”) az egyetlen módszer, amely nem csupán a tüneteket enyhíti, hanem az allergiás betegség menetét is megváltoztatja. Lényege, hogy fokozatosan növekvő dózisban juttatjuk be az allergént a szervezetbe – injekció vagy nyelvalatti csepp/tabletta formájában –, és megtanítjuk az immunrendszert tolerálni azt.