2012-ben elvégzett tudományos felmérés megállapította, hogy áprilisra a magyar népesség mindössze hat százalékának megfelelő a D-vitamin ellátottsága, azaz kilencvennégy százaléknál kisebb-nagyobb hiányállapot áll fenn! Ennek oka, hogy táplálékainkban nincs elegendő D-vitamin, ősztől tavaszig nem éri annyi fény bőrünket, hogy az ott termelődő mennyiség kielégítse a szervezet szükségletét.
Mivel a D-vitamin hiányállapot népegészségügyi jelentősége nem túlbecsülhető, tizennégy magyar orvosi Társaság – a legkülönfélébb szakterületek vezető tudósai – Állásfoglalást tettek közzé. A D-vitaminhiány nem egyedüli, de fontos oka a magas szív- és érrendszeri, daganatos halálozásnak, csontritkulásnak, cukorbetegségnek, gyulladásos bélbetegségeknek, stroke-nak, magas vérnyomásnak, szorongásnak, Alzheimer-kórnak!
A fenti Állásfoglalás és más tudományos kutatási eredmények alapján szeretném felhívni pácienseim szüleinek figyelmét a D-vitamin adagolás jelentőségére, amennyiben érdeklik ennek részletei, az alábbi hivatkozásra kattintva olvashatja el azokat.
Minden ember vágya az egészség megtartása, visszaszerzése. „Az egészség a teljes testi, szellemi és szociális jólét állapota, nem pusztán a betegség vagy fogyatékosság hiánya.” – így határozta meg 1948-ban a WHO a fogalmat. Ha megpróbáljuk a mondatot mélységeiben értelmezni, rendkívül összetett és bonyolult kép rajzolódik ki előttünk. Páciens és orvosa közös célja, hogy minél közelebb juthasson az egyén ehhez az ideális állapothoz.
Ha a „testi jólét” -re szűkítjük a kört, eljutunk oda, hogy kizárólag a helyes életmód az egyetlen olyan járható ösvény, amely a cél közelébe visz. Itt is roppant szerteágazó és bonyolult világ képe tárul fel előttünk, részleteiről ezrével jelennek meg ismeretterjesztő- és szakkönyvek. Ahhoz, hogy az emberi szervezet megfelelően működjék és ne alakuljanak ki kórállapotok, számtalan dologra van szüksége. Például tiszta levegőre és ivóvízre, megfelelő minőségű és összetételű táplálékra – ezernyi egyéb mellett.
Ha ezt a kört is tovább szűkítjük, nagyon fontos kitérnünk arra, hogyha rendelkezünk megfelelő minőségű, tiszta, jól fogyasztható ivóvízzel, akkor igyunk belőle eleget! (Gyakori tapasztalat, hogy az emberek vízfogyasztása alacsonyabb a szükségletnél.) Ami pedig a táplálkozást, evést illeti, még a legegészségtudatosabb életmódot folytató embereknek is roppant nehéz dolguk van, ha helyesen akarnak étkezni. Elképesztő adat, hogy az un. „élelmiszeripar” (maga az „ipar” szó is borzalmas ebben az összetételben) vegykonyháiból kikerülő termékek mintegy nyolcvan százaléka létrejöttének pillanatában veszélyes hulladéknak minősíthető! Soroljuk? GMO, ezernyi „E” betű, festékek, színezékek, stabilizálók, füstaroma, állagjavítók; a vágóállat, mint húsforrás antibiotikumokkal, hormonokkal kezelése, vegyileg szennyezett takarmánnyal tartása; növények esetében műtrágya, növényvédelmi anyagok (permetszerek), tartósítók. A konyhánkba kerülő nyersanyaggal – ha nem vagyunk körültekintők beszerzésükkor – (a teljesség igénye nélkül) felsoroltak ételeinkbe és szervezetünkbe átkerülnek!
Ám ha ezeken túllépve azt feltételezzük, hogy sikerül ideális alapanyagokból elkészítenünk mindennapi betevőnket, újabb kérdések merülnek fel! Mennyit és mit együnk? Szénhidrátok, zsírok, fehérjék, ásványi anyagok, vitaminok? Vajon mindent meg tudunk enni, ami alapot teremt az egészséghez? Létezik ideális táplálék?
Igen létezik. Az ideális táplálék az anyatej, azonban az emberi szervezet szükségleteit önmagában csak hat hónapos korig elégíti ki, azt biztosan tudjuk, hogy D- és K-vitamint mellette is adnunk kell! Példánk mutatja, hogy még ideális táplálékbevitel mellett is vannak olyan tápanyagok, amelyeket pótolnunk kell, mert a szervezet működéséhez nélkülözhetetlenek, ugyanakkor a test a bevitt alapanyagokból képtelen előállítani azokat. Ezen a ponton jutottunk el a vitaminokhoz, amelyeket vagy táplálékkal, vagy más külső forrásból kell bevinnünk.
A D-vitamin jelentőségét régóta ismerjük, jól tudjuk élettani szerepeit, azt is, hogy napfény hatására, a bőrben termelődik, valamint nagyon szűk azon táplálékok köre (lazac, tőkehalmáj), amelyekkel külső forrásból bevihető. A vérben mérhető a D-vitamin szintje, 2012 áprilisában széleskörű tudományos vizsgálatot végeztek a magyar népesség körében, az a megdöbbentő eredmény született, hogy 94% ellátottsága alacsony, vagyis mindössze 6%-é megfelelő!!! (Hangsúlyozom, hogy ez áprilisban, vagyis a fényszegény hónapok után mért adat!)
Azt is tudjuk, hogy nemzetünk tagjainak megbetegedési és halálozási mutatói mind önmagukban, mind mindenféle európai összehasonlításban tragikusak. A D-vitamin lenne a megoldás? Ezt nem állíthatjuk, de ténykörülmény, hogy óriási jelentőségű lépés lenne, ha megfordítanánk a vizsgálat során mért arányt!
A D-vitamin súlyos hiánybetegsége az angolkór (rachitis). Ezért adunk hároméves korig minden gyermeknek napi 1 csepp Vigantolt, ezzel elértük, hogy nincsenek angolkór okozta csontdeformitásban szenvedő emberek. Vajon ezzel mindent megtettünk? Aligha.
Az alábbi táblázat összefoglalja, hogy a D-vitamin hiány milyen betegségek táptalaja. Senki nem állíthatja, hogy önmagában a megfelelő D-vitamin ellátottsággal ezek a betegségek megelőzhetők, de az sem tagadható, hogy számuk csökkenthető lenne!
Milyen következtetések vonhatók le a felsorolt adatokból?
- Törekednünk kell napozással szert tenni a bőrünkben termelődő természetes D-vitaminra (tavasztól őszig, korán délelőtt, vagy későn délután), nem leégést okozó fényfürdőre.
- A szoláriumok UV-A sugárzást állítanak elő, ez nem alkalmas D-vitaminnak a bőrben történő szintézisére.
- Elegendő D-vitaminra a fogantatás pillanatától kezdve, aggastyánkorig szükségünk van.
- A várandós édesanyáknak mind saját, mint méhükben hordozott gyermekük részére legalább napi 2000 NE (nemzetközi egység) bevitele ajánlott, célszerű már a fogantatás előtt elérni az optimális vérszintet, az un. magzatvédő vitaminok elégtelen mennyiségű D-vitamint tartalmaznak (mindössze 4-500 NE-t).
- Csecsemők (0-1 év) számára a napi 400 NE (azaz 1 csepp Vigantol) elegendő, azonban figyeljük csontfejlődésüket, ha szükséges, emelünk az adagon.
- Gyermekek (1 éves kortól serdülőkorig) javasolt adagja 600-1000 NE (pl. minden másnap 3 csepp Vigantol).
- Serdülők adagja 800-1000 NE
- Felnőttek számára 1500-2000 NE, elhízott felnőttek számára 3-4000 NE
- A fenti adagok a D-vitamin hiányállapot és annak talaján kialakuló betegségek megelőzésére alkalmasak, amennyiben laboratóriumi vizsgálattal hiányállapot igazolható, a helyes adagolás meghatározása orvosi feladat!
- Ugyancsak orvosi feladat a már kialakult krónikus betegségek esetében a D-vitamin adagjának beállítása.
D vitamint kizárólag gyógyszertárban kapható, az Országos Gyógyszerészeti Intézet által bevizsgált és engedélyezett készítményekből válasszunk! Bár a készítmények vénykötelesek, beszéljük meg orvosunkkal az adagolás módját! Amennyiben gyermekünk krónikus betegségben szenved (pl. diabéteszes, asztmás, epilepsziás, stb.), kérjük ki a szakgondozást végző orvos tanácsát!
Áttekintve a kérdés irodalmának egy részét, hiszem, hogy a D-vitamin helyes használata mindenkit közelebb vihet az annyira vágyott egészséghez!
Irodalom: