Néhány alapelv és gyakorlati tudnivaló után röviden összefoglalom a kötelező védőoltásokat. Nagyon fontos, hogy oltást mindig egy bizonyos kórokozóval (mikrobával) szemben adunk, az okozott betegséget szinonimaként használva.
Illusztráció: Sara Bakhshi on Unsplash
Felsorolom azokat a betegségeket, amelyekkel szemben kötelező oltásokat adunk:
- Tuberculosis (TBC) – a legsúlyosabb kórformákkal szemben
- Diphtheria (torokgyík)
- Pertussis (szamárköhögés)
- Tetanus (merevgörcs)
- H.Influenzae (súlyos fertőzéseket okozó baktérium)
- Poliomyelitis (járványos gyermekbénulás)
- S.pneumoniae – pneumococcus (súlyos fertőzéseket okozó baktérium)
- Varicella (bárányhimlő)
- Parotitis (mumpsz)
- Morbilli (kanyaró)
- Rubeola (rózsahimlő)
- Hepatitis B (B típusú fertőző májgyulladás)
- Humán papillómavírus (méhnyakrák/szájüregi, gége, légcső, nyelőcső daganatok).
A bárányhimlő elleni oltások 2019 szeptember 1-től kötelezők; a méhnyakrák elleni „kötelezően választható” – azaz a jogalkotó a laikus szülőre tolja a beadás, vagy a nem beadás felelősségét.
Vannak megbetegedési veszély esetén kötelező oltások: veszettség, tetanusz, stb. Gyakran adunk u.n. emlékeztető oltásokat, ez azt jelenti, hogy ugyanazzal az oltóanyaggal többször oltunk, a megfelelő védettség eléréséhez.
Speciális csoport a külföldre utazóké: sok célország megköveteli bizonyos oltások meglétét, ezekről időben célszerű tájékozódni pl. a nemzetközi oltóközpontokban.
Terjedelmi okok miatt nem megyek bele a különböző oltások részletes leírásába, erről bőségesen olvashatnak nem profitorientált, orvosszakmailag maximálisan megbízható honlapokon. Természetesen a felmerülő kérdéseiket mi is igyekszünk megválaszolni.
Következő részben a fakultatív oltásokat mutatom be.