Mi az a védőoltás, kiket és miért kell beoltani, beoltatni?

Betegnek lenni nem jó. Félünk, szeretnénk elkerülni. Védőoltásokkal egyes fertőző betegségek megelőzhetők. Ezért oltunk. Nemcsak az egyént óvja a védőoltás, hanem a közösséget is, a vakcinák járványokat is megelőznek/megelőzhetnének (l. influenza).

Illusztráció: Daniel Frank on Unsplash

Az oltásoktól is félünk. Lehetnek saját rossz tapasztalataink, hallottunk ezt-azt, nem beszélve a “közösségi” oldalakon olvasható tévhitekről (amelyeket állítólag Zuckerberg már cenzúráz). Bár soha nem ringattam magamat abban a hitben, hogy tévedhetetlen vagyok, s zsebemben a bölcsek köve, elindítok egy sorozatot a védőoltásokról, abban a reményben, hogy közel harminc éves oltási tapasztalataim alapján valamennyire hiteles lehetek. (A cikkeket nem szponzorálja egyetlen gyógyszergyár sem.)

Láttam kanyarós pácienst, láttam gyermeket meghalni agyhártyagyulladásban, tanultam a járványos gyermekbénulásról, a torokgyíkról és a szamárköhögésről… Tudom, hogy az elérhető védőoltások ellenére minden évben meghalnak gyermekek agyhártyagyulladásban, vagy pl. influenza szövődményeiben.

A cikksorozat első részében néhány általános gyakorlati tudnivalóról írok, majd sorra veszem a kötelező és önkéntes oltásokat.

Az oltások rendjét, módját jogszabályok határozzák meg. Ezek: 18/1998 (VI.3) NM rend; 1997 CLIV Tv.; 1997 XLVII Tv.  Ezek alapján a minden évben megjelenő Védőoltási Módszertani Levélben megfogalmazott utasításokat és ajánlásokat kell követnünk.

Védőoltások beadására kizárólag un. oltóhelyeken van lehetőség, a páciens lakásán szigorúan tilos! Az oltásokat a betegrendeléstől térben és időben elkülönítve végezzük. Rendkívül fontos, hogy a hűtőlánc a gyártól a beadásig nem szakadhat meg, ez igaz a gyógyszertárban vásárolt készítményekre is, célszerű jégakkuval és hűtőtáskával felszerelkezve kiváltani, majd hűtve tárolni a megvásárolt oltóanyagokat! Az oltások megtörténtét szigorúan dokumentáljuk: bevezetjük saját betegnyilvántartó rendszerünkbe, értesítjük a területileg illetékes védőnőt, valamint a tisztiorvosi hivatalok illetékeseit. Rendkívül fontos, hogy a gyermekegészségügyi kiskönyvbe (oltási könyvbe) azonnal bejegyezzük az oltás idejét, a beadás helyét, az oltóanyag gyári számát.

Mint bármilyen orvosi beavatkozásnak, úgy a védőoltások beadásának is lehetnek nem kívánt következményei. A legkörültekintőbb módon eljárva sem vagyunk képesek ezeket mindig kivédeni. Magam azt a gyakorlatot követem, hogy felhívom a szülők figyelmét a leggyakoribb mellékhatásokra.

Vannak kötelező és szabadon választható védőoltások. A kötelező azért kötelező, mert a jogalkotó a törvény erejénél fogva kötelezi az oltandó páciens szüleit az oltás beadatására, a háziorvost/iskolaorvost pedig a beadására. A fakultatív oltások beadásáról a nagyon sok esetben laikus szülőnek kell döntenie, amelyhez igyekszünk minden szükséges információt megadni.

Ami nagyon fontos:

  • az előre egyeztetett időpontban jelenjünk meg az oltás beadására, értsük meg, hogy erre csak tanácsadáson és tanácsadóban kerülhet sor;
  • mindig vigyük magunkkal az oltási könyvet;
  • tájékoztassuk az oltóorvost arról, ha a gyermekkel bármilyen probléma van, ha a korábbi oltások után rendellenességet észleltünk;
  • a gyógyszertárban vásárolt védőoltásokat óvjuk a felmelegedéstől!
  • az oltás beadása után még 15 percig maradjunk a váróban!

A folytatásban a kötelező védőoltásokról lesz szó.